Hírek


Fokhagyma – a csodálatos, “bűzös” gumó

Share on Tumblr

hírA fokhagyma eredete Botanikusok szerint a fokhagyma valószínűleg többezer évvel ezelőttről, Közép-Ázsiából származik. Már az egyiptomiak is kedvelték és használták. Mi sem jobb bizonyíték erre, mint az, hogy Tutankhamon sírjában is találtak fokhagymát, és több agyagmodell is előkerült, mely a fokhagyma rószaszerű gumóját ábrázolja.

A fokhagyma a hagymafélék családjába tartozik. A hagymafélék családjába több, mint 500 növény tartozik: többek között a póréhagyma, vöröshagyma, és a lilahagyma is, ezért a fokhagyma rokona ezeknek. Gumós növény, mely egy része a föld alatt növekszik (gumója), egy része pedig a föld fölött (hajtása). A piacokon és bevásárlóközpontokban leggyakrabban az allium sativum fajtával találkozhatunk, ami tulajdonképpen nem más, mint a termesztett fokhagyma.

Legtöbben íze miatt ismerik, hiszen a konyhában nagyon sokféle ételhez szoktuk felhasználni. Íze nagyban függ attól, hogyan készítjük el – lehet édeskés, de akár intenzíven csípős is.
A fokhagymának a népi gyógyászatban is igen jó híre van, mivel számtalan jótékony hatással bír testünkre, szervezetünkre. Némelyiket – például antibiotikus hatását - orvostudományi kutatások is alátámasztják, de vannak olyanok is, melyeket még nem tudtak bizonyítani (pl. vérnyomáscsökkentő hatása). Jelen hírlevelünkben a legfontosabb tényeket és tudnivalókat mutatjuk be kedves olvasóinknak.
Antibiotikus hatás A fokhagyma összes jótékony hatása közül antibiotikus és antibakteriális hatása a legismertebb. Történelmünk során számtalan írás számol be a növény orvosi alkalmazásáról: egyes történetek szerint a fokhagymát még járványok kivédésére is használták. Azt persze nem tudni, mennyire volt hatásos, de arra van bizonyíték, hogy az antrax érzékeny a fokhagymára.
A fokhagyma antibiotikus hatását mélyrehatóbban vizsgálták, mint egyéb tulajdonságait. Louis Pasteur már a XIX. században tesztelte antibakteriális hatását, és laboratóriumi körülmények között bebizonyította, hogy ez a gumó bizony kitűnő baktériumölő. Mára több tanulmány is ugyanerre a megállapításra jutott: a fokhagyma antibiotikus, gomba- és vírusölő hatású zöldség. Az amerikai Wright State University szerint a fokhagyma majdnem olyan jó antbiotikum, mint a penicillin.
Több kutató összehasonlítást is végzett a fokhagyma és a kereskedelmi forgalomban lévő antibiotikumok között. Az eredmény gyakran azt tükrözte, hogy a fokhagyma sok esetben hatékonyabb, mint egy széles spektrumú anitbiotikum. Ha azonban egy adott baktériumot vagy vírust egy pontosabban célzott anitbiotikummal kezelnek, az nyílván kevésbé eredményes, mint a fokhagyma alkalmazása. A fokhagyma egyik fontos előnye, hogy testünk idővel sem válik ellenállóvá vele szemben, mint néhány modern antibiotikum esetében.
Megjegyzés: a fokhagyma megzavarhatja néhány gyógyszer működését, különösen az antikoagulánsokét (alvadásgátlók), ezért ha ilyet szedünk, mindenképp beszéljük meg orvosunkkal, biztonságos-e fokhagymát is ennünk, vagy fogyasztanunk.
A fokhagyma antibiotikus hatása alllicin tartalmából ered, mely a nyers, zúzott fokhagymában található. Ez az anyag idővel, vagy főzés hatására elbomlik – a főzött fokhagymának szinte semmilyen antibiotikus hatása nincs, viszont egyéb jótékony hatásai vannak.
Egészségi előnyők és felhasználás A fokhagymát már régóta tartják számon, mint “csodaszert” – a népgyógyászat sok betegség (pl. megfázás, járványok) megelőzésére használta és használja. Sőt, a fitoterápiában (gyógynövényes kezelésekben) is alkalmazzák már egy ideje. Bizonyított, hogy a nyers fokhagyma az aknék, és a magas koleszterinszint kezelésére is alkalmas, illetve kitűnő természetes szúnyogriasztó.
Általánosságban véve az erősebb ízű fokhagymákban magasabb a kéntartalom, és ebből kifolyólag magasabb orvosi értékkel rendelkeznek. Vannak olyanok, akik szerint az organikusan termesztett fokhagymában több kén van, ezért az ilyen gumók értékesebbek.
Nyilván nem mindenki kedveli a fokhagyma intenzív ízét, ezért nemrégiben megjelentek a piacon a fokhagyma tartalmú táplálék-kiegészítők. Ezek szedésével elkerülhetjük, hogy lehelletünk kellemetlen legyen. (Érdekesség: úgy tartják, hogy nyers petrezselyem fogyasztásával csökkenthető a fokhagyma okozta rossz lehelet.) Általában tabletták és kapszulák formájában találkozhatunk velük, és legtöbb esetben nem csak fokhagymát, hanem annak jótékony hatásait erősítő egyéb gyógynövényt vagy kiegészítőt is tartalmaznak.
A fokhagyma, galagonya, fagyöngy kapszula például hatékony érelmeszesedés megelőzésére, magas vérnyomás és szívpanaszok kezelésére, a gyógyszeres terápia kiegészítőjeként.
A fokhagyma-ginszeng kapszula, mely E-vitamint is tartalmaz, energiával tölti fel a fáradt és stressztől kimerült szervezetet, erősíti az immunrendszert, illetve elősegíti az allicin felszívódását és hasznosítását.
Ahogy korábban is írtuk, a modern tudomány kimutatta, hogy a fokhagyma erőteljes természetes anitbiotikum – bár azt azért tudni, kell, hogy ez a csodaszer széles spektrumú antibiotikumként működik, nem specifikusként. Testünk nem szokik hozzá, így idővel sem veszít hatékonyságából.
Egészséges antioxidáns Baktérium- és vírusölő hatása mellett, a fokhagyma (különösen az érettebb gumók) erőteljes antioxidánsként is viselkedik. Az antioxidánsok pedig segítenek megvédeni testünket a szabadgyökök káros hatásaitól.
Mellékhatások A nyers fokhagyma igen erős ízű és szagú. Ha túl sokat fogyasztunk belőle, irritációt válthatunk ki nem csak gyomrunkban, hanem egész emésztőrendszerünkben, beleinkben is. (Aranyérrel küszködők esetében például kifejezetten nem javasolt a fokhagyma fogyasztása, ugyanis keményebbé teheti a székletet.)
Szerencsére csak nagyon kevés ember allergiás a fokhagymára. A fokhagyma-allergia tünetei közé tartozik a bőrkiütés, a hőemelkedés, és a fejfájás is. Ha ilyet észlelünk, hagyjuk abba a fokhagyma fogyasztását, és a biztonság kedvéért látogassunk el orvosunkhoz.
Hogy a fokhagymát a lehető leghatékonyabban alkalmazhassuk, mind a konyhában, mind pedig házi patikánkban, lássuk szervezetünkre gyakorolt pozitív hatásait összefoglalva még egyszer.
• A fokhagyma gyógyító hatása leginkább akkor tud érvényesülni, ha nyersen, finomra vágva, vagy összezúzva alkalmazzuk.
• Ne fogyasszunk belőle túl sokat, mert az emésztőrendszerünk irritációjához, vagy székrekedéshez is vezethet. (A rossz leheletről nem is beszélve…)
• A nyers, zúzott fokhagyma gombaölő hatású, ám érzékeny bőrűeknél illóolajai a bőr kipirosodását okozhatják.
• A nyers, zúzott fokhagyma erős antibiotikum.
• A főtt fokhagyma kevésbé erős, de keringési rendszerünkre ilyen formában is kedvezően hat.
• Az egészben megfőzött fokhagymából szinte minden hatóanyag távozik, ám édeskés íze miatt sokan kedvelik. Az olasz konyhában például az egyik leggyakoribb alapanyag.
• Úgy tartják, hogy a fokhagyma segít helyreállítani vérünk koleszterin-szintjét. Az erre vonatkozó orvostudományi kutatások azonban még nem tudtak megfelelő bizonyítékokat szolgáltatni.
• Ha fokhagyma tablettát vagy kapszulát vásárolunk, mindig olvassuk el figyelmesen az összetevőket! Minél magasabb allicin vagy kén tartalmú a táplálék-kiegészítő, annál több fokhagymát használtak fel előállításához.
A fokhagyma kitűnő kiegészítő az egészséges táplálkozás és életmód mellett, ám nem helyettesítheti ezeket! Jótékony hatását akkor fejtheti ki a leginkább, ha alkalmazása mellett kellőképpen odafigyelünk a kiegyensúlyozott táplálkozásra és a rendszeres mozgásra is.

Forrás: Egészség guru

Megjelenés: 2014-07-26

Vissza a hírekhez

Szólj hozzá