Stefánia vagdalt

A Stefánia vagdalt nagy kedvenc. Gyakran okoz dilemmát, hogy amikor fasírtot csinálunk, akkor milyen legyen. Sima, golyó, vagy tojással töltött, esetleg Stefánia vagdalt.
Persze mindig az dönt, hogy épp mennyi időm van elkészíteni.

A Stefánia vagdalt pontosan úgy indul, mint bármi ami fasírt alapból készül.
A húst ledarálom, majd hozzáadom az 1 tojást. A fasírtnál bármennyi húst darálok, mindig csak 1 tojás kell hozzá. Sosem gondolkoztam el azon, hogy miért, hiszen mindig beválik  :-)
Ezután hozzáadom a sót, a pirospaprikát és a borsot, majd a vízbe áztatott kenyerek belét. Fontos, hogy a kenyérbelet jól csavarjuk ki, mielőtt a húsalaphoz adjuk. Legvégül fokhagymapréssel szétnyomott fokhagymát adunk hozzá.

Ezután jó alaposan összegyúrjuk az alapot, hogy minden alapanyag elkeveredjen. Én mindig úgy ellenőrzöm az ízesítést, hogy egy kis golyót megsütök olajban és megkóstolom. Egyrészt, mert nyers húst enni nem veszélytelen, másrészről imádom a sült fasírtgolyót :-)

Ha kell, még adok hozzá sót, vagy borsot.

Ha az alap kész, akkor három egyenlő részre osztom. Egy egyik részt egy sütőpapírral bélelt tepsi alján szétterítem.
A másik két harmadot összegyúrom és abból is készítek egy lapot.
A főtt tojásokat a tepsiben lévő alapra teszem egymás mellé, majd a maradék húslapot rájuk fektetem.
Ezután a fasírt alját és tetejét enyhén megnedvesített kézzel összedolgozom, hogy bezárják a tojásokat.

Meglocsolom egy kevés olajjal, alufóliát teszek rá, és közepesen forró sütőben 40 percig sütöm.

Ezután leveszem a fóliát róla, és még kb 25 percig sütöm úgy, hogy néha meglocsolom a levével.
Ha kész, felszeletelve, rizi-bizivel tálalom.